Ünnepi díszek Szilveszter Moszkvában Romantikus utazások Velencei karnevál Karácsonyi gömbök Húsvéti készülõdés

Ünnepi utazás

Üdvözli Önt a !

Üdvözöljük a Travelorigo gyűjtőportálon. Utazásához minden hasznos információt megtalál, legyen az utazás, szállás, repülőjegy, utasbiztosítás, vagy általános információk! Portálunkon szállások, hotelek, fapados repülőjegyek, időjárás, térkép található. A sok utazási és nyaralási kínálat mellett látnivalók, lastminute ajánlatok, repjegy, fotók, olcsó programlehetőségek, busz és autóbérlés igényelhető.

Ünnepi info

Ünnepek

KarácsonyÜnnep RómábanSzületésnapTüzijáték

TARTALOMJEGYZÉK

Országos ünnepek és emléknapok

Augusztus 20, tüzijátékA magyar jogrendszer megkülönbözteti a nemzeti ünnepet, az állami ünnepet, valamint a többi munkaszüneti napot. Magyarországon két nemzeti és egy állami ünnep van, amelyek egyben munkaszüneti napok is. A többi munkaszüneti nap többnyire egyházi ünnepekhez, illetve jeles történelmi eseményekhez köthető. Ezeken felül államilag elismerik a nemzeti emléknapokat is, amelyek valamely tragikus történelmi eseményre való emlékezésre szolgálnak, de nem munkaszüneti napok.

Dátum Magyar név Munkaszüneti nap Megjegyzés
január 1. Újév igen
február 25. A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja nem A középiskolákban megemlékezést tartanak.
Húsvét igen A tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap és azt követő hétfő
március 15. Az 1848-as forradalom ünnepe igen Nemzeti ünnep
április 16. A holokauszt áldozatainak emléknapja nem A középiskolákban megemlékezést tartanak.
május 1. A munka ünnepe igen
Pünkösd igen Hét héttel a húsvét hétfő után
június 4. A trianoni békeszerződés emléknapja nem Nemzeti emléknap
augusztus 20. Az államalapítás ünnepe igen Állami ünnep
október 6. Az aradi vértanúk emléknapja nem Nemzeti emléknap
A középiskolákban megemlékezést tartanak.
október 23. Az 1956-os forradalom ünnepe
A 3. magyar köztársaság kikiáltásának napja
igen Nemzeti ünnep
november 1. Mindenszentek igen
december 24. Szenteste nem Többnyire csökkentett munkaidő, korlátozott tömegközlekedés és nyitvatartási idők.
december 25. és 26. Karácsony igen
december 31. Szilveszter igen Többnyire csökkentett munkaidő, módosított tömegközlekedés és nyitvatartási idők.

Egyházi ünnepek

XVI. Benedek pápa

Dátum Magyar név Munkaszüneti nap Megjegyzés
Nagypéntek nem Húsvét előtti péntek
Húsvét igen
Pünkösd igen 50 nappal húsvét után
augusztus 20. Szent István ünnepe igen
október 31. A reformáció napja nem Protestáns ünnep
november 1. Mindenszentek igen
december 25. Karácsony igen


Népi ünnepek

Húsvéti locsolkodás

Dátum Magyar név Munkaszüneti nap Megjegyzés
Farsang nem Február hónap tetszőleges napján
június 24. Keresztelő Szent János ünnepe nem Szentivánéj
június 29. Szent Péter napja (Péter-Pál) nem aratásünnep
augusztus 20. Az új kenyér ünnepe igen egybeesik az államalapítás ünnepével, amely munkaszüneti nap
november 2. Halottak napja nem
december 6. Szent Miklós püspök ünnepe nem Mikulás


További ünnepek

Anyák napja

Dátum Magyar név Munkaszüneti nap Megjegyzés
február 14. Valentin-nap nem A szerelmesek napja (újkeletű ünnep, amely az angolszász területekről kezd meghonosodni)
március 8. Nőnap nem
Anyák napja nem Május első vasárnapja
Gyermeknap nem Május utolsó vasárnapja

 

A főbb ünnepekről

Egyházi

Advent

Adventi koszorúAz advent a latin Adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik. A hagyományt valószínűleg – a római liturgiától eltérő – gallikán szertartásrend honosította meg a 4. században: a hívők vízkeresztkor keresztelkedtek, a megelőző három hét pedig a felkészülésről szólt. Az 5. században az adventi időszak karácsony elé került, kezdetben hat héten át tartott, majd később a négy hétre csökkent. Advent első vasárnapja, a keresztény egyházi év első napja, mindig november 27. és december 3. közé esik. A december 25-e előtti utolsó vasárnap advent negyedik vasárnapja. Az azelőtti advent harmadik vasárnapja és így tovább. 2006-ban azért volt érdekes advent negyedik vasárnapja, mert december 24-ére esett, a legkésőbbi időpontra, amely még karácsony előtt van, hiszen ez a nap karácsony előestéje, vagyis „szenteste”.

Advent első vasárnapja

Időpontja évről évre változik, Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük. Színe a lila: a templomi terítő lila, a szertartáson a pap lila miseruhát vagy stólát visel, illetve az adventi koszorún elsőnek meggyulladó gyertya színe is lila.

Advent második vasárnapja

Színe hasonlóképpen a lila. Az advent mellett a nagyböjti időszaknak is lila az ünnepi színe az egyházi liturgiában. Számos helyen a karácsonyt megelőző hetekben a lilát kékkel helyettesítik, hogy a két ünnepet megkülönböztessék egymástól.

Advent harmadik vasárnapja

Gaudete (örvendjetek!) vasárnap kiemelkedik a többi közül, ádvent második felének kezdetét jelzi. Színe a rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja.

Advent negyedik vasárnapja

Színe a bűnbánatot kifejező lila. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég ezen a napon.

Karácsony

KarácsonyfaA karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, amelyen Jézus születésére emlékeznek. Időpontja a nyugati kereszténységben december 25-e, ortodoxoknál január 6. Magyarországon a nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára általában a szeretet ünnepét jelképezi. Karácsonykor elterjedt szokás a keresztény (és sokszor a nem vallásos) családokban is megajádékozni szeretteiket. December 24-én hagyományosan a családok egész nap böjtölnek (karácsony böjtje), és este fogyasztják el a böjti vacsorát, majd csak december 25-én következik a karácsonyi ebéd vagy vacsora. Újabban kialakult hogy a rokonokkal, családtagokkal együtt ünnepelnek szenteste, a "karácsonyi vacsora" keretében. Az üzletek és áruhazak ezidőtájt természetesen igyekeznek kihasználni az ajándékozás szokását, és reklámdömpinggel próbálják bevételüket többszörözni – ezzel sokszor konzummá torzítva az ünnep valódi lényegét.

Népi hiedelmek

A karácsonyi ünnep szellemiségéhez, és jellegéhez hasonló ünnepek már Krisztus előtt is léteztek, például a pogányok téli napfordulós ünnepe. Ekkor a fény diadalát ünnepelték a halál és a sötétség felett. Miután a kereszténység államvallás lett, a niceai zsinat határozata révén keresztény ünnepként ünnepeljük a karácsonyt. A zsinat december 25-ét jelölte ki Jézus születésének időpontjául. A régi pogány ünnepek vigasságokkal voltak tele, mivel a téli napforduló a régi földművesek körében az újjászületést, a reményt táplálta. A földművesek számára fontos volt a meleg eljövetele, mivel a létük állt rajta. A meleg időszak a bőség időszaka volt, míg a hideg időszak a sötétség és a nélkülözés időszaka, ilyenkor az Isteneket igyekezték jókedvre deríteni. Az ókori Rómában december 17-24-között tartották a földművelés istenének, Szaturnusznak nagy ünnepét, ekkor nagy táncos vigadalmakat tartottak országszerte. A szolgák megajándékozása is elterjedt volt. A házakat örökzöld borostyánokkal díszítették.

Betlehemezés

BetlehemezésA betlehemezés a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi népszokások közé tartozik. Az egész Kárpát-medencében ismerik. A paraszti betlehemezés középpontjában a betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes játéka áll. A dramatikus játék fő eleme a pásztorjáték, amely a három pásztor, köztük a nagyothalló öreg tréfás párbeszédére épül. A betlehemezés fő kelléke a templom alakú betlehem, amelyben a Szent Család látható. A pásztorjáték szereplői: a kis templomot vivő két angyal, három pásztor, ami egyes vidékeken kiegészül több szereplővel. A szereplők ma is eljátsszák a Jézus születéséről szóló bibliai történetet, majd átadják ajándékaikat, jókívánságaikat. Ezután a háziak megvendégelik őket.

Húsvét

HúsvétA húsvét, a kereszténység egyik legnagyobb szent ünnepe, úgynevezett "mozgó ünnep". Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. A tavaszi napéjegyenlőség március 21-én van, ehhez igazodik a húsvét időpontja. Ha a március 21-ei napéjegyenlőség időpontja olyan szombati napra esik amikor éppen holdtölte van, akkor abban az évben a húsvét március 22-én van. Tehát ez a legkorábbi nap, amikor elkezdődhet a húsvét. A csillagászati tavasz kezdetétől a legtávolabbi időpontra eső húsvét vasárnap pedig április 25-e lehet.

Ünnepi jelképek, ételek

A kókonyát, illetve pászkát a katolikusok húsvét vasárnap reggel vitték szentelteni a templomba egy nagy kosárban. A kosár tartalma tájegységenként különbözhetett, azonban mindenképpen az ünnepre szánt húsvéti ételek voltak benne. A szentelés történhetett a templomban, vagy a templom udvarán. Az ételeket a hímzett terítővel, konyharuhával kibélelt kosárban minél tetszetősebben igyekeztek elrendezni.

A húsvéti bárány az ünnep áldozati jellegű étele, amelyet már az ószövetségi zsidók is fogyasztottak keserű salátával és kovásztalan kenyérrel Egyiptomból való megmenekülésüknek és elsőszülöttjeik váltsága emlékezetére. Izsák helyett leölt kos szerepel Ábrahám áldozatában is. Engesztelő napjukon pedig a zsidók a pusztába bűnbakot eresztettek.
Másik igen régi húsvéti eledelünk a tojás az élet és újjászületés archaikus jelképe. Keresztény magyarázat szerint, amint a tojásból új élet kel, úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Egy másik felfogásban a tojáshéj az Ószövetséget, belseje az Újtestamentomot jelképezi. Piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet. Ez utóbbi motívum számtalan változatban a néphiedelmek között is megtalálható. A körmendiek például úgy mesélik, hogy mikor Jézust keresztre feszítették, odament egy asszony, aki kosarában tojást vitt. Letette és elkezdett imádkozni. Egyszercsak egy csöpp vér csöppent az egyik tojásra és megpirosodott tőle. Ezért festik pirosra a tojást húsvétkor.
A sonka a paraszti élet gazdasági és kultikus rendje következtében már igen régóta a jellegzetes húsvéti eledelek közé tartozik, sok helyen kiszorítva az eredetileg szokásos bárányt. A hozzá fűződő hiedelmek inkább mágikus, mint szakrális jellegűek.

A locsolkodás

LocsolkodásA locsolkodás magyar húsvéti hagyomány. E szokás szerint húsvét hétfőn hajnaltól a fiúk vízzel, vagy illatos kölnivel locsolják meg az ismerős lányokat. Vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték, ugyanis még ötven évvel ezelőtt is elterjedt formájában vödörnyi vízzel locsoltak, vagy az itatóvályúba dobták a lányokat, akik a nemes alkalomra a legszebb ruhájukban pompáztak. A városokban, illetve napjainkban a finomabb formája az elterjedt, amikor illatos parfümféleséggel, locsolóvers elmondásával kell kiérdemelni a jutalmul kapott tojást.

Locsolóversek

Jó reggelt, jó reggelt, Kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel,
Hogy nem hervadozzál.
Kerek erdőn jártam,
Piros tojást láttam.
Bárány húzta rengő kocsin,
Mindjárt ide szálltam..
Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom,
Hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom!

Húsvét táján édes szokás,
A vödörrel locsolkodás.
Nálam is van szagos kölni,
Ha rád öntöm meg fogsz ölni?

Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára,
Csepegjél rózsavíz erre a kislányra.
Rózsavíztől majd meglátod, szép és ügyes leszel,
Ugye kislány a zsebembe piros tojást teszel?

Húsvét másodnapján, régi szokás szerint,
fogadják szívesen az öntöző legényt.
Én még a legénységhez igaz, kicsi vagyok,
de azért öntöző legénynek mégiscsak felcsapok.
Esztendő ilyenkor megint csak itt vagyok,
ha e locsolásért piros tojást kapok!

Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem,
Térdig jártam már a lábam,
hogy öntözzem, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár egy puszi.

Pünkösd

PünkösdPünkösd a kereszténység legfontosabb ünnepei közé tartozik, ám modern változata nem alakult ki, mint a karácsonynak vagy a húsvétnak. Jézus mennybemenetele után viszont a tanítványok félelemben éltek, nem merték hirdetni az igét. Ezért az Úr leküldte a földre a Szentlelet, hogy elárassza a hívek lelkét és bátorságot adjon nekik. A Biblia leírása szerint a tanítványok kis közösségben imádkoztak, amikor az égből zaj támadt, vihar keveredett és tüzes nyelvek csaptak fel jelképezve a Szentlélek eljövetelét. A pünkösd lényege tehát, hogy a Szentlélek leszállt a földre és az apostolok megkezdték a térítést. A lépéssel lefektették az egyház alapjait, így az ünnep az egyház születésnapja is. Pünkösdvasárnap mindig május 10-e és június 13-a közé esik, a húsvét utáni 50. napra. A római egyház papjai pünkösdkor piros miseruhát öltenek magukra, amely a Szentlélek színe.

Csíksomlyói búcsú

Csíksomlyói búcsúA székelyek, a kelet-erdélyi és a csángó magyarok pünkösdkor évszázadok óta elzarándokolnak Szűz Mária kegyszobrához és ünnepi misén vesznek részt. A zarándoklat mára túlnőtt múltján, nemcsak Erdélyből, hanem a világ minden tájáról érkeznek magyarok, hogy kifejezzék összetartozásukat. A hagyomány szerint a katolikusok ellenálltak az erőszakkal terjesztett reformációnak, az évenként ismétlődő búcsú ennek állít emléket. A búcsú valódi eredete a homályba vész, az első írásos emlék a 15. századból maradt fent. A zarándoklat többnapos volt, mivel gyalogszerrel érkeztek, hosszúságát a távolság is befolyásolta. A hívők pünkösdszombatra értek Csíksomlyóra, majd ünnepi misén vettek részt. A délután mulatozással és egymás megvendégelésével, az éjszaka pedig virrasztással telt. Másnap, pünkösdvasárnap ért véget a zarándoklat. A hagyományok részben megmaradtak, részben eltűntek. Az egyik legérdekesebb, most is élő szokás a pünkösdszombati bevonulás. A két Somlyó-hegy közé érkező tömeg szigorú hierarchia szerint vonul be, amelynek a sorrendje a következő: Gyergyó, Felcsík, Alcsík, Felsőnyárád mente, Sóvidék, Maros mente, Háromszék, Brassó és környéke, gyimesi csángók, moldvai magyarok. A keresztaljak, vagyis a kereszt alatt vonuló hívők valószínűleg a székelyek ősi hierarchiáját őrizték meg.

Nemzeti

Augusztus 20.

Szent István király lovasszobra a VárbanA Szent Istvánra való emlékezésnek ugyan ezeréves hagyománya van, augusztus 20-a, mint nemzeti ünnep azonban mégis rövid múltra tekint vissza. Az államlapítás ünnepe a körmenetből nőtte ki magát a 20. században. A hivatalos program a zászlófelvonással indul, majd a tisztek felavatásával folytatódik a Kossuth téren, akik már nem ökölbe szorított kézzel, hanem két ujjukat feltartva tesznek esküt. A felavatott tisztek elvonulnak az országzászlók, köztük az 1956-os forradalom lobogója előtt. Nem hiányozhat a hang- és fényeffektusokkal kiegészített tűzijáték, a vízi- és légi parádé valamint a nyolcvanas évek közepén megszületett mesterségek ünnepe a budai várban. A körmenet a Bazilikánál zajlik, a szertartásnak immáron kihagyhatatlan eleme a kenyérszentelés.

Március 15.

A kokárda, a forradalom jelképeEzen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. A hivatalos, hagyományos ünnepség március 15-én a Magyar Köztársaság állami zászlajának felvonásával, koszorúzással, a Nemzeti Lovas Díszegység felvonulásával kezdődik, majd a Nemzeti Múzeum előtt  a miniszterelnök beszédével folytatódik. Ezen a napon adják át a Parlamentben a Kossuth- és a Széchenyi-díjakat, újságírói kitüntetéseket is.

 

Október 23.

1956Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be november 10-én.

 

Szilveszter

BUÉKAz a nap, amelyen a nyugati világ elbúcsúzik az óévtől, I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetojének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában. Az ünnep a nyugati kultúrkörben sokáig ide-oda tolódott. Volt idő, mikor december 24-én ünnepelték, de előfordult, hogy előrecsúszott vízkereszt, illetve a Háromkirályok napjára, január 6-ára, és csak néhány évszázada, 1691-ben XII. Ince pápai döntésével rögzült január elsejére.

Népi hiedelmek

- A régi magyar babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni. Tehát hagyj ételt a hűtőben, meg a kamrában. (Ahányan megrohamozták a nagyáruházakat az idén is, ebben remélhetőleg nem lesz hiba!)
- Ma nem szabad baromfihúst enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket.
- A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken - ezek szerint Budapesten, vagy Szegeden is - szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.
- A boldogságot és az életet többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani. Minél gazdagabb, bővebben adagolt a töltelék a rétesben, annál bővebben méri a boldogságot az ég az új esztendőben.
- Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere.

Május elseje

Május 1-jei felvonulásMájus elseje, a munkásság nemzetközi ünnepe eredetileg a nyolcórás munkanapért folytatott harcban született, de gyökerei sokkal korábbra, a pogány Európa múltjába nyúlnak vissza. Az évszázadok folyamán Európa népi hagyományában bőségesen keveredtek a pogány termékenységrítusok és a katolikus egyház térhódításával jelentkező vallási hagyományok – ez utóbbiak azonban soha nem bírták teljesen legyőzni az ősi örökséget. A májusfa, a vidám felvonulás és az azt követő mulatság az ókori istenségek tiszteletére rendezett ünnepségeket idézik a mai napig.

A májusfaállítás szokása

MájusfaA májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokonlányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte. Ez a szokás falvakban még napjainkban is komolyan jelen van. A májusfát vagy májusi gallyat világosig őrizni kellett. A két háború között divatba jött a szerenád, az éjjelizene május elsején. Nagykőrösön amelyik lánynak már volt udvarlója, az május 1-jén kapott májusfát. Leggyakrabban nyárfa volt, de állítottak vadkörtét, orgonát, vadpiszkét is. A fákra színes papírszalagokat akasztottak. Ezután szerenádot adtak, amit a lánynak fogadni illett egy szál gyufa meggyújtásával. A szerenádot követően a lány kiment és borral kínálta a legényeket. A májusfák kidöntése járt együtt általában nagyobb ünnepélyességgel, táncmulatsággal. A májusfa ledöntésének szertartásos mozzanata volt a fa körültáncolása, a májusfára mászás. Különösen nehéz volt a lehúzott kérgű, magas fát megmászni. Azé lett a tetejére erősített ital, akinek ez sikerült. A legényel gyakran megtréfálták egymást azzal, hogy az üvegbe paprikás vizet tettek.

Modern ünnepek

Halloween

TöklámpásHalloween eredete az egykori kelta ünnep, a Samhain időszakáig vezethető vissza. A kelták az újesztendőt november elsején ünnepelték. Ez a nap jelentette számukra a nyár végét és egyben a téli, sötét, fényben szegény időszak kezdetét, ebből adódóan az évnek ezt az időszakát a halálhoz és az elmúláshoz társították. A kelták hite szerint az újév előtti éjszaka az élők és a holtak világa közötti határ elmosódik. Október 31-én Sahamin éjszakáját ünnepelték, mivel úgy tartották, hogy azon az éjszakán a holtak visszatérnek a földre és meglátogatják élő szeretteiket. Az ünnep horrorisztikus és félelmet keltő mivolta onnan ered, hogy aki abban az évben hunyt el visszatér a földre, hogy egy élő testét birtokba vegye. Ennek köszönhető, hogy Halloweenhez mágiát, boszorkányságot, vámpírokat, kísérteteket és egyéb misztikus lényeket társítunk. Ebben az időszakban, az eltávozott lelkek felvehetik a kapcsolatot az élőkkel, a mágia ilyenkor a leghatásosabb. Napjainkban Halloween Partykat, összejöveteleket rendeznek, amikor a meghívottak képtelenebbnél-képtelenebb jelmezekbe bújnak.

Valentin-nap

Valentin-napA Valentin-nap mai formája Magyarországon csak 1990-ben éledt fel, Szent Valentin emlékére ezen a napon világszerte megajándékozzák szeretteiket az emberek. Valentin napot azért tartják, hogy megünnepeljék egy szent emlékét, aki tisztelte a szerelmet és a romantikát. Ilyenkor az emberek szerelmes üzeneteket cserélnek. Mások szerint később sokan összetévesztették a norman-francia 'galantin' szóval, ami szerelmest jelent. Az idők során a két hiedelem összefonódott, ezért Szent Valentinra úgy emlékeznek most, mint a szerelmesek védőszentjére.

 

 

Ünnepek az USA-ban

Július 4.

Július 4.A függetlenség napja (Independence Day) vagy egyszerűen július negyedike (Fourth of July) az Amerikai Egyesült Államok egyik szövetségi ünnepe. Az amerikaiak ezen a napon ünneplik a Függetlenségi Nyilatkozat 1776-os deklarációját, melyben országuk kinyilvánította függetlenségét Nagy-Britanniától. Ünneplése leggyakrabban felvonulásokkal, grill-partykkal, piknikekkel, baseball mérkőzések megrendezésével történik. A július 4-i megemlékezéseknek 1777 óta fontos kelléke a tűzijáték.

Hálaadás

PulykaA hálaadás vagy angolul thanksgiving észak-amerikai ünnep. A hagyományok szerint az őszi betakarítások után adnak hálát a termésért Istennek. Az Amerikai Egyesült Államokban, ahol az egyik legfontosabb ünnepnek számít, november hónap negyedik csütörtökén, Kanadában pedig, ahol az aratás általában korábban befejeződik, október hónap második hétfőjén ünneplik. Az Egyesült Államokban a hálaadás az egyik legfontosabb nemzeti ünnep. Sok amerikai a hivatalosan is munkaszüneti napnak nyilvánított csütörtököt követő pénteket is kiveszi szabadnapként. Ezen a négynapos hétvégén a közeli családtagok gyakran messziről hazautazva összegyűlnek, hogy együtt ünnepelhessék a hálaadást, melynek elmaradhatatlan tartozéka a hálaadásnapi vacsora.